home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
95H11
/
AVID1.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-08
|
9KB
|
145 lines
@VDigitális kamera a tv-ben@N
Nem is olyan nagy csoda egy digitális kamera, hiszen
néhány éve már kínálnak kamerát személyi számítógéphez is.
Egy kis tubus a megjelenítô tetején, és már indulhat a
videokonferencia. Most azonban másról van szó. Arról, hogy a
televíziós -- vagy akár filmes -- operatôr által tartott
kamera nem szalagra, hanem merevlemezre rögzít. Az amerikai
Avid és a japán Ikegama által fejlesztett kamerát a
közeljövôben mutatják be a nagyközönségnek. A cserélhetô
merevlemezre mintegy húszpercnyi színes képet rögzítenek, a
szokásos felbontásban. A kamerával teljessé válik az a lánc,
amellyel a hét évvel ezelôtt alapított Avid bevezeti,
elôidézi, támogatja, serkenti a televíziózás forradalmát.
Tudjuk (egy meglehetôsen rosszízû vitából az MTV
munkatársai között), hogy manapság a híradósok a kamera
által videoszalagra rögzített anyagot -- a nyers musztert --
átmásolják egy másik szalagra, majd arról vágáskor egy
harmadikra, s végül vagy errôl, vagy egy negyedikrôl kerül
adásba. A mûvészi alkotásoknál további másolások
következhetnek, amibôl itt és most csak annyi lényeges, hogy
a másoláskor az analóg berendezésekben romlik a minôség.
Valami romlás a digitális technikánál is van -- ha
tömörítenek. De ha egy televíziós cégnek van rá pénze, akkor
akár annyi háttér- és központi tárat is vehet, amennyiben
tömörítés nélkül -- vagy csak egyszerû, információvesztés
nélküli tömörítéssel -- elfér a munkába vett anyag. A
digitális technika által okozott minôségromlással és a
videoszalagos tároláshoz való hasonlításával egyébként
ugyanaz a helyzet, mint a néhány éve lezajlott vitával a CD
és az analóg hangrögzítés hívei között. De említhetjük az
újsághoz közelebbi folyamatot, amelyben az ólomszedést
felváltotta a fényszedés -- amely még lényegében másolta a
korábbi technológiát --, majd a számítógépes tördelés, a
Quark Xpress, a Ventura és társai. A lényeg mindig ugyanaz,
amikor valahol paradigmaváltás van: a régihez értôk védik
amit tanultak, amihez értenek, aztán egyszer csak elfogynak,
az idôsebbek nyugdíjba mennek, a fiatalabbak pedig ráéreznek
az újra, s ami volt, elmúlik.
Megkülönböztetnek a szakértôk kétféle filmvágást, a
lineárisat, amikor egymás után sorra veszik a snitteket,
akár többször is, és a nem lineárisat, amikor együtt tudják
nézni valamennyit, és ahogy a legjobbnak vélik, olyan
sorrendben hozzáfûzni a kész anyaghoz. A nemlineáris
filmvágó berendezések 1984-ben jelentek meg a piacon. A
Montage Picture Processor volt az elsô, ezt követte az
Ediflex 1985-ben és a Touchvision 1986-ban. Ezek a
megoldások még videoszalaggal dolgoztak, egyszerre több
csatornát, olvasót kezelve másolta össze velük a vágó a
snitteket. A másik, szintén a nyolcvanas évek közepén indult
irányzat a képhordozó fénylemezeké. Az Avid a harmadik
megoldás, amelynél a snittek mágneslemezen tárolt
adatállományként vannak jelen, s a vágó -- képszerkesztô --
képernyôn mozaikképük látszik. Az elsô ilyen rendszer
1988-ban került a piacra, de igazi jelentôsége csak
három-négy éve van a kereskedelmi televízió
mûsoroksugárzásában.
Különféle szintû és tudású Avid rendszerek kaphatók, ami
mindegyikben közös, az a könnyen megtanulható, lényegében
grafikus kezelôi felület. Amiben eltérnek egymástól, az a
feladat, amire használni érdemes, amire optimalizálták.
Viszonylag kevés külön szolgáltatást ad, viszont gyors
munkát tesz lehetôvé a News Cutter, vagyis a hírvágó. Ezen a
kiválasztott snittek, snittrészletek néhány kattintással
kijelölhetôk és átírhatók a vágott sorozatba. Magát a végsô
állományt csak akkor írja felül a rendszer a bôvítet
tváltozattal, amikor a kezelô jóváhagyta az elvégzett
mûveletet. A snittek átúsztathatók egymásba és egyszerû a
feliratképzés, valamint a szinkronizálás is. A digitális
ábrázolás révén gyors és könnyû mind az ugrálás, mind a
vágás helyének megkeresése képenkénti visszalépésekkel. A
trükköket, finom javításokat, hamisításokat (lásd @KForest
@KGump,@N most vetítik a mozikban, ez is Aviddal készült,
eredeti híradósnittek felhasználásával) a Media Composerrel
lehet elvégezni, amelynek öt változata van, nem számítva a
némileg különálló Film Composert. Ezek lehetôségeikben és
gyorsaságban különböznek egymástól. A 8000-ben már mindent
ígér az Avid, amit el lehet képzelni, a valós idejû, tehát
folyamatosan végrehajtott digitális trükköktôl a 48
kilohertzes mintavételû 16 bites hangkezelésig és 24
csatornás hangkeverésig. Ami magát a vágást illeti, az
minden változatnál majdnem ugyanazt nyújtja, például a 32
visszalépés lehetôségét. A legkisebb kivételével több
kamerából érkezô kép kezelésére is képesek. Most fejlesztik
azt az Informix adatbázis-kezelôre épített rendszert,
amelyben a hálózatba kapcsolt különféle Avid munkahelyek a
munkaállományokat tárolhatják. Ha ez készen lesz, a
televízióállomásokon hatalmas, online hozzáférhetô
archívumok alakulhatnak ki, és a mûsorkészítés
leegyszerûsödik.
Az Avid hétezer rendszert adott el mindmáig a világban,
ebbôl kettôszázban már adásszervezô berendezés is van. Ez a
Play Airnek nevezett termék több csatornáról több mûsor
párhuzamos lebonyolítására képes. A klipek sorrendje elôre
rögzíthetô, és -- ha szükséges -- még az utolsó pillanatban
is megváltoztatható. A hibavédelem szinte tökéletes. Az
adatok -- filmállományok -- RAID-3 rendszerû lemezeken
vannak, ha valamelyik egység meghibásodik, a helyreállítás
automatikus. Operátori beavatkozásra pedig a meghibásodott
lemezen lévô helyett néhány kattintással adásba küldhetô
valamelyik másik állomány. Az automatizálható, számítógéppel
vezérelt és számítógépben tárolt klipekkel dolgozó
televíziónak -- többekközött -- az az elônye, hogy nem kell
a mûsort elôre egy kazettára összevadászgatni és -- némi
minôségromlás árán -- összemásolni. A digitálisan tárolt
mozgóképnél gyakorlatilag nincs minôségromlás, és a nagy
háttértárból elegendô mindig az utolsó pillanatban elôhúzni
azt.
@KN. J.@N
@VAnimációs verzióváltás@N
A Softimage magyarországi képviselôje, a Creative
Engineering Kft februárban jelentette be a Softimage 3D
animációs rendszer 3.0 verzióját. A professzionális
háromdimenziós animációs szoftver csomagjait átszervezték,
egyszerûsítették. Az alap csomagmellett bejelentették a
Softimage 3D Extreme összeállítást, amelynek lehetôségei
közé például az organikus formák elôállítására alkalmas
úgynevezett Meta-Clay modellezési metódus vagy a Mentak-Ray
generációs képelôállító algoritmus.
ìzelítôül megemlítjük, hogy a 3.0 verzióban a már
korábban is meglévô spline modellezés kiteljesedik a
Nurbs-modellezési, relációs modellezési és a tovább
finomított poligon modellezési lehetôségekkel. Az animációs
hatások és az idôben változó modellek készítése közben a
""mi történik akkor, ha" típusú analízisek széles skáláját
vehetjük szemügyre, az actor modul pedig a karakteranimáció
gyorsabb elkészítése érdekében automatikusan súlyozza a
felületeket.
@KSz.Zs.@N
@VViadal másodszor@N
Építészeti viadal címû cikkünkben (@KHeti CHIP@N 95/7.) a
február elsô hétvégéjén rendezett CAD meccs gyôztesei közt
jelöltük meg az Építészeti Konstrukciós Iroda tervezôit. A
családi ház kategóriában valójában a MÿÉP Építômérnöki Kft
tervezôi, @KNagy László@N és @KRákosi Zsolt@N lettek az elsôk
Nemetschek programmal.